Chapter I.

  Nah, végre túléltem az első 2 hetet és végre felszabadultam egy kicsit és leírom mi mindent történt velem.

Szóval az utazás viszonylag gördülékenyen ment. Felszállás leszállás a nagy Londonban, majd átszállás és ismét fel le. :) Londonban füleltem az emberek beszédét megkönnyebbülve nem lesz itt semmi gond az angollal. Itt még nem sejtettem mi is vár rám. Az első úti célom Glasgowban egy kis üzlet lett volna térképvásárlás gyanánt, de sajna arra döbbentem rá, itt minden máshogy működik. Az első ilyen rádöbbenés az volt mikor a London-Glasgow repülőn fordítva voltak a csatok (akkor éreztem, hogy most tényleg távol vagyok az otthonomtól és barátaimtól). Szóval Glasgow repülőtéren állok és valahogy be kellett jutnom a városcentrumba minél olcsóbban. Kilépek és persze, mi vár...hát persze, hogy szakad az eső :D Amint elhagytam az épületet, beestem az 500-as buszba. 5 fontért be is vitt a város szívébe. Innen taxival folytattam a stúdióhoz az utam. A lakással mázlim volt, mert egy leendő félig magyar munkatársam nagyon kedves volt és felajánlotta 1 hétre az albérletét, mivel ő nem volt éppen ott. Ez óriási segítség volt. Debbie az egyik producer, várt engem a lakáskulcsokkal. Így a stúdiótól ismét egy röpke taxi fuvarral indultunk a szállásra. A háznál éppen fizetni akartam mikor Debbie mondta, hagyjam csak. Egyszerűen nem engedte, hogy fizessek pedig nagyon erősködtem. Ha van valami jó ebben a városban akkor az, hogy írtó rendesek az emberek. Végül felmentem kipakoltam pár fontos holmit és azonnal lefeküdtem aludni. Nem tudom miért, de fél éve nem aludtam ennyire jót, mint aznap este.
Másnap gőzerővel nekiláttam az albi keresésnek. Mindenkinek, akinek csak lehetett levelet írtam és...vártam. 3 teljes napig nem tudtam egyetlen egy landlorddal sem eljutni odáig, hogy megnézzem a lakást. Nah ekkor már nagyon be voltam szarva. Eltelt 3 nap és még semmi. :S Váltani kellett a taktikán. Rávettem magam és telefont is használtam! :D Az első hívás nagy kudarc volt. Konkrétan mintha Uganda-Buganda népe egyik tagját hallottam volna beszélni. Ez még 1-2X eljátszottam. Nah itt már izzadam is az idegességtől (így nem lesz szállásom - gondoltam). Leírtam egy beszédet egy lapra, majd amint felvették a telefont, azonnal ledaráltam a szöveget, majd a végén csak egy "yes, it's ok" szöveg hangzott el. YESS, mission completed :) Eleinte mindenhova, gyalog mentem el, egyrészt 1-2 órányira volt minden és eközben megismertem a város struktúráját. Utólag nagyon megérte! Az első albim, szimplán szar volt, olyan volt mint az első Budapesti helyem, a második katasztrófális helyen volt. Ház előtt 4 sávos főút, mögötte 10 sávos vasúti hálózat és emelett amikor elmentem nem vette fel a telót. Nah a 3. albi már nem volt rossz, egy fiatal dolgozó srác lakta. A lakás tipp-topp volt, de a lakó érdekes volt. Ki volt törve az egyik foga és a ruhája is elég csövesen hatott. Háááát ez a kontraszt meglepett. A kecóval egy gondom volt, hogy az ágyon kívül nem volt nagyon több hely egy íróasztal számára. Végül volt egy hirdetés, ami mindent tekintetben tökéletes volt szinte nem is értettem, miért nem veszi ki senki, mert napokig ott volt a gumtree-n. Hát volt meglepi. Ajtónyitás ééééés hát igen...egy néger 28-nak kinéző csajszi nyitott ajtót. A szoba több mint tökéletes volt. Saját fürdő a szobámból nyílik, íróasztal, nagy ágy, hatalmas gardrobe, felszerelet konyha, mosógép, egyszóval minden. Hááát mondom ez túl jó. Hol a bibi? :D A csajnak mondtam, hogy oké kell a szoba. Még aznap este beköltöztem, mert úgy véltem, meg kell szoknom az új környéket és a boltokat, hogy mire kezdem a munkám, már minden gördülékenyen menjen. Kiderült a lakótárs tök laza arc :D A poén, hogy amikor kérdeztem ki lakik még itt, azt mondta, hogy a barátja, hát én úgy gondoltam biztos egy pasi. Mint utólag kiderült, csak egy legyen csajról van szó.